Ha összehasonlítjuk egy erőemelő vagy súlyemelő edzéstervét egy testépítőével, akkor az első szembetűnő változás a program felépítése lesz: míg az erősportolók általában többször edzenek egy izmot/mozgást egy héten, addig a testépítők nagy hányada arra esküszik, hogy ritkán, de annál intenzívebben kell megdolgoztatnunk egy-egy izomcsoportot.
És mivel mindkét irányzat képviselői között bőven találhatunk nagy és erős sportolókat, ezért joggal érezhetjük magunkat összezavarodva akkor, amikor saját programunk tervezésekor elérkezünk a kérdéshez: heti hányszor edzzek egy izmot?
Mint az edzéstervezésben azt már megszokhattad, erre a kérdésre sem létezik egyértelmű válasz, hiszen a célunkhoz nem csak egyetlen út vezet, számos előnye van a gyakoribb és a ritkább edzéseknek is. A továbbiakban körbejárjuk azon tényezőket, melyeket mérlegelnünk kell az optimális edzésgyakoriság meghatározásához, majd ezek segítségével megfogalmazunk néhány ajánlást, amelyeket már holnaptól be is építhetsz az edzésprogramozásodba.
Az edzés volumene és intenzitása
Mielőtt belemennénk a gyakoriság témájába, fontos leszögeznünk, hogy nem ezen áll vagy bukik edzéseink sikere: a fejlődésünket alapvetően az határozza meg, hogy egy adott hét, hónap, vagy edzésciklus alatt összesen milyen volumenben és intenzitással dolgoztunk.
Tehát az elsődleges teendőnk egy edzésprogram tervezésekor az lesz, hogy meghatározzuk, egy adott izmot vagy mozgást összesen hány szériával és milyen ismétlésszámokkal akarunk terhelni egy adott hét alatt. Az, hogy ezt heti hány részre osztjuk, már mellékes kérdés – van jelentősége, de sokkal kisebb, mint az előbb felsoroltaknak.
Ez azt jelenti, hogy ha például Te egy izomnövelő blokkban 6-12 ismétléssel, összesen 15 munkaszériában adsz terhelést egy adott izomcsoportnak hetente, akkor nem sok különbség lesz fejlődésedben attól függően, hogy ezt egy nap alatt csinálod meg vagy három napra szétosztva.
A gyakorlás fontossága
A hosszútávon fenntartható fejlődéshez és növekedéshez alapvetően szükséges, hogy időről időre egyre nagyobb súlyokat tudj megmozgatni, tehát erősödnöd kell. Az erő pedig nem csupán az izomtömegedtől függ, hanem egy képesség is – sokat kell gyakorolnod azokat a mozgásokat, amelyekben jó teljesítményt szeretnél nyújtani, hiszen csak így tudod technikailag azokat maximálisan elsajátítani.
A gyakoriság kérdésében ez pedig inkább a nagyobb gyakoriság felé billenti a mérleg nyelvét, hiszen gondolj bele: mikor leszel jobb a guggolásban, ha heti egyszer, vagy ha heti többször gyakorlod azt?
Egy izom ‘megsemmisítésének’ előnyei
A testépítő szemlélet szerint az izmainkat minden alkalommal porrá kell rombolnunk, tehát hatalmas terhelést biztosítani nekik azért, hogy elegendő stimulust kapjanak a növekedésre – és mivel ennek kipihenése utána sok időbe telik, ezért érdemes ritkábban (akár hetente csak egyszer) edzeni egy-egy izmot.
Bár ez a módszer nem látszik optimálisnak, de rendelkezik előnyökkel, melyek közül talán a legfontosabb az izomrostok körüli őssejtek aktivitásával köthető össze. Ne ijedj meg, nem olyan bonyolult a téma: egy izomrost maximálisan elérhető méretét alapjaiban határozza meg az, hogy az hány sejtmaggal rendelkezik. Ezek számát pedig úgy tudjuk növelni, ha az izomrostok körüli aktív őssejteket arra ösztönözzük, hogy sejtmagjukat az izomrostnak adományozzák: ez pedig a kutatások szerint akkor történik meg, ha az adott izom nagy mértékű sérülést szenved, az edzés során bekövetkezett mikroszakadások formájában.
Kezdőként ez gyakorlatilag bármilyen edzéstől megtörténhet, azonban ahogyan egyre haladóbbakká válunk és testünknek egyre kisebb stresszt okoz az adott edzés, úgy ez a folyamat is kevésbé lesz hangsúlyos, és eljuthatunk odáig, hogy az izomrostjaink már nem képesek további növekedésre, csak a sejtmagok számának további növelésével. Ekkor pedig szükség lehet arra, hogy testépítő módszerekkel, nagy és koncentrált terheléssel időről-időre ‘megsemmisítsük’ az adott izmot, melynek következtében (ésszerű keretek között) maximalizáljuk az izomrostok mikrosérüléseinek bekövetkezését és így a fenti folyamatot pozitívan befolyásolhatjuk.
Egy ilyen edzés után azonban 3-4 napig izomlázunk lesz, tehát ez – az előző ponttal ellentétben – a kisebb gyakoriság felé terelhet minket edzéseink tervezésében.
Fehérjeszintézis maximalizálása
Ha növekedni szeretnénk, akkor úgy kell felépítenünk az edzéseinket, hogy minél több időt töltsön egy-egy izom a növekedés állapotában. Ha egy adott edzés kellő stimulációt jelentett az adott izom számára, akkor a proteinszintézis mértéke megnő, és anabolikus állapotba kerül az izom – azonban ez csak korlátozott ideig tart, utána ez a ‘növekedési ablak’ bezárul, és jó ötlet minél hamarabb terhelnünk az izmot annak érdekében, hogy ezt újra előidézzük.
Meddig tart tehát ez a növekedési periódus? Ez egy jó kérdés, és sajnos a tudománynak egyelőre nincs egyértelmű válasza rá: azonban erősek a sejtések, hogy nem olyan sokáig, mint azt gondolnánk. Erre utalhat például ez a kutatás, mely során haladó testépítők bicepszét terhelték 12 bukásig végzett szériával (!), és ezután meglepve tapasztalták, hogy a proteinszintézis mértéke már 24-36 óra múlva visszatért bázis szintre (!!). Tehát egy nagy volumenű, nehéz bicepsz edzés csupán 1-2 napra képes a növekedés állapotába hozni az izmot, és ha utána ezt még 3-4 nap pihenő követi a bicepsz újbóli terheléséig, akkor bizony jobb esetben egy csomó növekedési lehetőséget kihagyhatunk, rosszabb esetben pedig visszafejlődhet az adott izom.
Persze, a bicepsz egy kis izom és emiatt a regenerációja is gyorsabb, tehát jó okkal feltételezhetjük azt, hogy a nagyobb izmok esetében ez az idő több… az azonban egészen biztosnak látszik, hogy ha a lehető legtöbb időt szeretnénk a növekedés állapotában tölteni, akkor a heti egy edzés kevés egy izomra, és inkább 2-4 alkalomra lesz szükség. Ez tehát ismét egy pont a nagyobb gyakoriság javára!
Sérülésveszély minimalizálása
Az összetett, nehéz alapgyakorlatok végzése természetesen magában hordozza a sérülés veszélyét. Ha a technikánk rendben van és ésszel edzünk, akkor ezek a sérülések többnyire nem akut jellegűek, azaz nem egy-egy rossz mozdulatnak köszönhetőek, hanem idővel, az ismétlődő terhelés következtében alakulnak ki.
Tehát ha a guggolás hatására egy kicsit érzékeny a térded, vagy a fekvenyomástól fájdogál a vállad (ennek ezer oka lehet, de sajnos előbb-utóbb mindenki találkozik hasonló problémával, hiszen tökéletes kivitelezés, tökéletes mobilitás és mozgás nem létezik), akkor ezeket a fájdalmakat heti egy-kétszeri terhelés esetén ki tudod pihenni, de ha minden másnap guggolsz és nyomsz, akkor ezek könnyen összeadódhatnak és sérüléshez vezethetnek.
Ha tudod magadról, hogy hajlamos vagy hasonlóra, akkor ez Téged a kisebb gyakoriság felé terelhet, de ha nem, akkor is érdemes néha beiktatni olyan periódusokat, amikor több pihenőt hagysz ízületeidnek az adott gyakorlatok végzése között.
Ajánlások a gyakoriságra vonatkozóan
- Kerüld a végleteket! Ha heti egyszer edzel egy izmot, az valószínűleg kevés lesz és nem használod ki teljes fejlődési potenciálodat (hiszen a fehérjeszintézis mértéke hamarabb visszaáll a bázis szintre, mint egy hét), valamint az összetett, nagy eredményeket hozó alapgyakorlatok technikáját sem tudod így eleget gyakorolni. Ha viszont túl gyakran, heti 4-5 alkalommal edzel egy-egy izmot, akkor nem engedheted meg magadnak azt, hogy egy adott alkalommal igazán túlterheld azt – ami elég nagy baj, hiszen ez az izomnövekedés egyik kulcsa. Az optimális gyakoriságot valahol heti 2-3 alkalom között találhatjuk meg, hiszen ez az, ahol még tudjuk élvezni a gyakoribb és a ritkább edzések előnyeit is.
- Variáld! A fentiekből kiderült, hogy különböző célokhoz különböző gyakoriság társulhat: ha a következő hónapokra erőnövelést tűztél ki célul magadnak, akkor valószínűleg jobban jársz a gyakoribb edzésekkel, ha izomnövelést, akkor pedig a ritkább felosztással. De adott cél mellett is érdemes lehet játszani a gyakorisággal, hiszen így hangsúlyosabban használhatod ki a különböző gyakoriságok különböző előnyeit. Tehát például ha a következő 16 hetet a növekedésnek szeretnéd szentelni, akkor jó ötlet lehet 8 hétig heti kétszer, majd 8 hétig heti háromszor edzeni minden izmot!
- Vedd figyelembe a lehetőségeidet! Az optimális gyakoriság kiválasztását alapvetően határozza meg az, hogy hányszor tudsz edzeni egy héten. Ha ez csak heti két alkalom, akkor mindenképpen két teljes test edzést érdemes végezned (hiszen ellenkező esetben csak heti egyszer kap terhelést minden izom), heti három esetében már a teljes test edzések mellett elgondolkozhatsz egy alsótest-felsőtest bontáson (így 4-5 naponta fogsz tudni terhelni minden izomcsoportot), heti négy-öt-hat alkalom esetében pedig már lehetsz kreatívabb, és alkalmazhatsz több részre osztott programot (például nyomó-húzó-láb).
- Vess be lightos edzéseket is! Nem kell feltétlenül minden edzésednek túlterhelést biztosítania izmaid számára: Ha például Te heti egyszer szeretnéd gyúrós módon ‘megsemmisíteni’ a mellizmaidat, akkor érdemes lehet berakni 3-4 nappal ezutánra egy lightos edzést, amikor csak könnyű szériákat végzel az izomra azért, hogy megfékezd a visszafejlődést, ami a túl sok pihenő miatt következhetne be.
Zárásként pedig nézd meg PowerBuilder Live szemináriumunk vonatkozó részét, ahol az edzésgyakoriság kérdéséről beszéltünk:
Források, hivatkozások:
Greg Nuckols: Grow Like a New Lifter Again
Eric Helms: Training Frequency, Volume and Intensity